Gondolataim,álmaim

 Az álmaim egyre durvulnak és nehezen birkózok meg ezzel a lelki terheléssel.Gondolkodtam és tapasztaltam,majd következtettem.Szellemi fejlődésem szempontjából,nincs szükségem ilyen könyörtelen megaláztatásokra,mint amiket sok álmom rámkényszerít,tehát nem Istentől kapom őket.Vannak álmaim amiken át Isten üzen,vagy segít,de ezekben nem szenvedek,nincs megalázás,és nem céltalanok szellemileg.A valóság legfőképpen Isten és minden igazsága,a többi amivel találkozom,kétkedésre ad bennem okot.Olyasmikre gondolok,mint idegen űrhajók,amik szelik a világűrt,ami lehetséges,de ha egy lény elszakad a bolygójától,halálra van ítélve az bizonyos.Azok a lények akikkel álmodok,lehet valóban léteznek,de a kapcsolat jellege velük nem lehet ilyen megalázó mint amit sokszor átélek.A kapcsolatfelvétel idegen lényekkel csak Jézus közvetítésével elfogadható igazság a számomra.Az olyan álmok amik ezt kierőszakolják és rosszul végződnek nem Jézus által jönnek létre.Kezdek egy olyan játékba belemenni,mint amit a tévében láttam,Történeteket filmesítettek meg,és a kérdés az volt,melyik történet igaz,melyik kitaláció.Amennyiben Istent és Jézust tekintem az igaz álmok közvetítőjének,üzeneteit felfogom,és megjegyzem.Viszont a többi álom az eltérítésemet célozza,Jézustól és a szeretetétől.Tanulnom kell ebből és kezdem azt érezni nagyon nehéz a dolgom.Nem mondom azt tehát,hogy csak ostobaságokat írok le ezeket valóban megálmodtam,bár az álmodás dátuma és a közzététel dátuma legtöbbször eltérő akár évekkel is.Én a saját belsőmet tapasztalom meg ezekben a történetekben és leszűröm belőlük ami hasznos.Jézushoz imádkozom ,hogy segítsen nekem megküzdeni a tévedésekkel,és én megtaláljam a helyes utat a szeretetéhez.Remélem más is tanul a történetemből és megtanul Jézusban bízni a legnagyobb valóság alapjaként.

Nagyon siettem lefelé a pokolba hiszen biztosan ott jólérzem magamat.hatalmas aszfaltutat láttam magam előtt és egy kamion megállt nekem ,hogy felvegyen.Csak utaztunk lefele a mélybe.Egy lény hangját hallottam aki sorolni kezdte a vétkeimet.Erre mondtam neki ha el akarja sorolni őket addig elhelyezkedek és megvárom.A kamion eltünt és ott voltam lennt koszos emberek között akik nagyon élvezték amit csináltak csupa gonosz dologgal kínozták egymást.Egy lény megvetően végigmért és közölte hogy gazdag vagyok és nem segítek másoknak. Mondtam neki nem vagyok gazdag és a Jézust keresem.Erre nevetni kezdtek és én mérgesen elindultam.Keresztül mentem egy falon ami emberekből volt akiket megkötött a saját szellemük a pokolban.Olyan fájdalmat éreztem ami nem az enyém volt.Elkábultam tőle,de két férfi kirántott a falból és jót nevettek rajtam.Mondtam nekik a Jézust keresem ,erre nevetve elvittek egy fekete hajú pasihoz aki azt mondta: "Minek nekem Jézus itt senki sem találja meg őt."Erre azt válaszoltam:"Mert szeretem őt és ő is szeret engem ezért érzem az ő lényét és ő az enyém."Erre nem válaszolt,hanem felébredtem.

Idegenek jöttek a házamba és valami nagyon rossz akarat volt bennük.Az ágyra fektettek és játszogatni akartak velem ,de én nem voltam hajlandó.Inkább elmenekültem egy másik szobába.Meglepetésemre valóságos buli volt a házamban rengeteg lény beszélgetett odaát.Sötét volt a bőrük,fekete valószerűtlen a tekintetük idegenlényé a látványuk.A hajuk valószínűtlenül volt a fejükön ,vagyis inkább hajszerű valami.Mintha pánkok lennének idegenlény kiadásban.Biztosan összejönnének a földiekkel.Nem éreztem jól magam a saját nyelven hablatyoló lények között és felrepültem a levegőbe,ki a kertbe és a ház körül keringtem.Megdöbbentő látvány tárult elém a földiek kocsijai mint a szellemek száguldottak az útjukon,a repülők mint valami ködös szürke izék húztak el felettem.Egy másik dimenzióból láttam az egészet,egy fekete ködös kocsi húzott el alattam és egy valószínűtlen repülőgép repült el felettem.Visszarepültem a kert felé és láttam a két idegent akik ki kisértek,a szomszéd kapuja előtt állni.Berepültem a házba és egyedül akartam lenni kicsit.Bebújtam az asztal alá.Ekkor dulakodást hallottam és azok a fehér bőrű lények bukkantak fel az ajtómban akik az előző álmomban amikor gyilkosság történt,a rendőrség szerepét töltötték be.Visszatettek a testembe és a gonosz lényeket elvitték magukkal.

Már öt éve küzdöttem azzal a lénnyel amelyik mindenáron meg akart kínozni és mindig meglátogatott álmaimban.Most azonban nem csal elkalapált ez több volt mintha meg akart volna ölni.Remélem nem valóság amit álmodtam.valami erőgömböt hozott létre és meglőtte a fejemet.Nem talált el vele a gömb súrolta a nyakamat és egy pillanatra éreztem mintha a testem és a lelkem elválna a sugárzásában és az erejében.Mi lett volna ha eltalál akkor nem csak "megperzsel" az ereje hanem meghalok?Mi a bajuk lehet ezeknek velem nem értem.Csak egy fekete hajú alacsony nőt láttam vadul ugrált és nevetett látszott valami boszorkányféle és újra meg újra megtámadott.Most meg ez a dolog amivel meglőtt.Annyiszor éltem át a halált,számomra ez nem újdonság csak átélni és túl lenni rajta nem könnyű.Egyszer például egy férfi megragadta a lábamat és kirántva a testemből elragadott engem a föld alá.Egy angyal ugrott utánam és ott tusakodtak felettem.Az a hasonlóság,hogy mindkét pillanatban ébren voltam nem aludtam akkor támadtak rám.Ezen kívül még rengeteg ilyen dolgot átéltem mintha valakinek útban lennék.Amikor egy lényszerű alak megáll az ágyam végében és közli el kell pusztítson és egy fehér ruhás vesz a védelmébe nem is tudom.Lehet valami gátlás van bennem vagy az előző életem a ludas, de kezd elegem lenni ebből.Csak abban reménykedem nem kell több ilyen incidenst átélnem,mert addig jár a korsó a kútra amíg el nem törik.

Nagyon rossz az amikor az ember többet is álmodik és egyik álom sem valami szívderítő.Ma reggel is zaklatnak azok a képzeletbeli furcsaságok.Most két nő egy kicsi és egy magas vitt magával.Hatalmas szivar alakú tengeralatjáróról léptünk ki a vízbe.Én nem kaptam védőruhát,igaz a testem nélkül halhatatlan vagyok.Végül is ez a képzelet világa nem?Különféle állatot mutattak meg a tenger élővilágából.Az állatok nagyon furcsán viselkednek az álmaimban.Odajönnek hozzám,körbevesznek és mintha minden áron kapcsolatba akarnának lépni velem.Mitől álmodok ilyeneket nem tudom.A lányok minden állatnál figyelték mi történik és faggatak mit érzek és mi történik.Talán azt vizsgálták miért viselkednek így az állatok álmomban.Jöttek halhoz hasonló állatok,de nem volt uszonyuk se pikkejük.Volt kék virághoz hasonló izé,meg labda alakú.Végül egy lepedőhöz úsztunk.Fehér volt és a szélén csípett a pontocskáival mart mint a medúzák.Az egyik sarkával a magas nőt csípte meg,a közepével a kicsi nőt,és a másik sarkával engem.Megérintett és elkezdett egyre veresebb lenni.Rámborult és láttam alulról,hogy középen van egy négyzet alakú rész ami tele volt csípő pontocskákkal.Beborított és bordóra váltott az extázistól.Utána elengedett és elúszott.A csajok kerek szemekkel figyelték a jelelnetet ilyet még nem láttak ezek se én se ilyen vad tengeri lepedőt.Faggatak mit éreztem de nem tudom csak a csípéseket amik robbantak a bőrömben,de nyomai nem voltak.Utána felébredtem.

Megint elaludtam és nem volt nyugodt álmom.Megint a rosszarcúak kaptak el és beültettek egy személyautóba.Hosszúutazás volt egy szép szürke kőházig,ahol leparkoltunk.Én egy pasival bementem a hjázba ahol vásznakat árult egy nő.Végigsimítottam az anyagokat szakértelemmel hiszen ehhez értek a legjobban, ez a szakmám.Mint a selyem lágyak és csodaszépek.A szabászat hátul volt a lényeknek teljesen más szabásmintái vannak mint az embereknek igaz az alkatuk,járásuk is más nagyon változatos.Hirtelen eltünt mindenki és egyedül maradtam.Odamentem az autóhoz és beleültem.Az elindult és elkezdett előre gurulni.Azt hittem a baloldalon kormánykerék van,de egy fehér lapát volt ott aminegy zöld gomb fékezett azzal lassítottam le a kocsit.begurult az árokba és én kiszáltam belőle.Kiszedtem hátulról egy pokrócot azt magammal vittem.Hallottam a patak csobogást,és amint a patak partjára értem egy bogár ugrott a kezemre és extázisba esve nézett rám.Lepöcköltem erre kettő termett a helyébe innen menekülnöm kell az állatok lerohannak.Fellszálltam és ellebegtem a patak felé elkeseredve néztem a vízfolyást alattam és a növényeket.Itt elveszve egy idegen világban csupa ismeretlen lény között.Erre hirtelen felébredtem. 

Megint rámzuhant az álom és a rosszalakok magukkal ragadtak egy városba.Utálom őket miért nem felejtenek el!Lenn a pincében játszottak hárman két lénnyel.Azok áldozatok voltak rémülten hagyták hogy az energia szívó szőrnyek kínozzák őket.Én meg végig néztem.Még énekeltek is a jelenetekhez.Elmenekültem a felszinre és felmentem egy tetőtéri erkélyre.Átellenben egy állatot láttam valami szőrös,vörös lényt vakaródzott.tovább menekültem és láttam nőket és kislányokat amint a karjukon,a lábszárukon és a holokukon kicsi ezüst pontokat viseltek.Mint a henna úgy volt rájuk ragasztva valami módon.Látták hogy bámulom őket erre felajánlották hogy én is kaphatok.Elém raktak egy vödröt és bekenték a karjaim és a lábszáraim a lével.Még a holokomra is raktam.Beküldtek egy ajtón ahol egy folyosó után terembe értem fotelban férfiak beszélgettek.Csak semmiben nem hasonlítottak emberhez inkább egy majom jutott az eszembe róluk.A piros fekete ruhás lény rámnézett és az idegen nyelvről simán magyarra váltott mondta üljek le,beszél velem is mindjárt.Mondott valamit idegenül a többiek bólogattak és leült elém egy fotelba.Hirtelen tele lett a helység emberekkel akik olyan bambán bámultak maguk elé mint az idióták.Erre mondtam a lénynek hogy akkor én inkább kimegyek innen.Kiléptem és egy park irányába mentem az úton. hirtelen a séta ösvényen felém száguldott egy üres autó.Az angyal szárnyaim rántottak fel zi és zizi felrepítettek szinte maguktól.Az autó elhúzott alattunk és egy tóba zuhant.Utána ugrottam azt hittem értelmes lény van benne,de csak egy kígyó alaku állat volt ott.Az oldalán szines nyulványok voltak,külömböző alakuak és szinüek.Rémült volt és elűszott a csatornába.A tó felett lebegve bámultam az állat után és utána felébredtem.                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                            

Nehezen aludtam el,és abban reménykedtem nem lesz gond az álmomban.Mondanom sem kell nem így lett.Éppen csak kijöttem a testemből,és máris körbevett néhány sötét alak.Megragadtak és feltuszkoltak egy buszra.Álmaimban mindig ilyen busz alakú járművekkel közlekedek át téren és időn.Volt hogy másik világokba vittek át és vissza is hoztak.Megálltunk a busszal egy megállóban és három idegen felszállt.Körbenéztek,megláttak engem meg a kisérőimet és mindjárt rémülten tusakodtak kifelé.Megállt a busz és a három utas mind lemenekült.Különösen egy idősebb lény tünt ki amíg le nem jutott rángatta az ajtót.Kezdtem pánikba esni valami nagyon nincs rendben.Amint elértük a célunkat egy éttermet,mindannyian leszálltunk a buszról, és bementünk az épületbe.Engem hátra vittek egy külön helységbe,ahol volt egy nagy asztal,amire felültettek.Jelmezeket húztak és az egyik elővett egy nagyon éles kardot.A jelmezek férfiakat földi embereket imitáltak és rajtam gúnyolódtak meg a szexuális szokásaimon.Akinél a kard volt levágta rólam a ruhámat ,végül a bugyimat is és ott reszkettem mesztelenül egy asztal tetején.A lények jól megaláztak,kicikiztek,majd kirángattak az erdőbe.Ismeretlen növények között kúsztam négykézlábra ereszkedve,meztelen próbáltam követni a lényeket,egyre csak fel és fel.Valahogy az a növényvilág a földiéhez nem hasonlító csodáival nem tudott lekötni.Talán,mert meztelen másztam közöttük az idegeneket hajkurászva.Egyszerre elértem a hóhatárhoz,de teljesen elvesztettem az elrablóim nyomát.Biztosan ők akarták így.Egy ösvény vezetett keresztül a hóbuckák között tele lények nyomaival.Azt követve egy település széléhez értem.Kutyához hasonló nyomokat láttam és vizeletjelöléseket a falak mentén.Felnéztem és egy szomszédos háznál fekete farkashoz hasonló szörös állatok duhajkodtak.Végig futott az agyamon,hogy elfutni az erdőbe nem szabad,mert ott széttépnek ezek az izék.Egy háznak a sátortetőjére menekültem fel,ott ha elkapnak is nem tudnak elérni a kutyaszerüek.A következő pillanatban az egész helység feléledt rengeteg hatalmas szőrös rohant elő hörögve.Csattogtatták azt a fogsorhoz hasonlító izéket a szájukban,tök olyan volt mint egy csapat kutya jelmezben.A lények is előcsörtettek a vezetőnek és a többieknek négyágú vasvilla volt a kezükben.A vezető vasvilláján végigfutott egy energia hullám és ezt átadta a többi vasvillának is.Én meztelen a házon kucorogva rémülten néztem mit művelnek ezek a lények.Az egyik kutyaszerü felugrott és el tudta kapni a bal lábfejemet.Azt a fájdalmat borzalmasan fájt minden erőmre szükségem volt,hogy le ne rántson.Na igen a látvány háztetőn meztelen nő kutyával a lábfején .Hát ha valaki ki akart velem szúrni annak tökéletesen bejött a dolog.Ekkor szerencsére felébredtem.

Az lett volna a csúcs ha azok a férfiak a vasvillájukkal még meg is döfködnek.Az energia kéken feszült a villák között és pulzált a szár felső részén.Csak tudnám hogyan adta át a vezér a saját villájáról a többinek ezt a pulzálást?

Ez egy borzalmas álom volt mintha valamit játszottak volna velem.Egy fekete repülő csészealj rabolt el és vitt magával.Elvették az eszemet azt képzeltem,hogy valami játékot játszottam és minnél több állatot vadászok le annál több pontot kapok.Én még élveztem is vááá!A hajóból kirepültem a szárnyaimon és megtámadtam egy csapat állatot.Azok gázzal telt,zöld lények voltak,akik a testük oldalán valami nyulvánnyal hajtották magukat.Kés termett a kezemben és lemészároltam őket sorban.Egyikük szembe fordult velem kinyílt az a nagy szája tele fehér fogakkal rám nézett,valamitől megzavarodott és megfordulva elmenekült.Visszakerültem a hajóba és újra játszatták velem a játékot.Amikor megint kirepültem egy dárda volt a kezemben félig merev félig lágy erős heggyel.Alattam egy hatalmas elefánthoz hasonló állatcsorda menekült.A dárdával döfködtem őket és azok habzó szájjal menekültek védve az oldalukat.Ekkor a telefonom felébresztett.Még soha nem voltam ilyen hálás az ébresztésért.Remegtem minden tagomban.Nem mondom vágtam már le nyulat vagy halat azzal a céllal hogy megeszem,de ha egy csorda állatot kellene megölnöm inkább elemenekülök.Ez nekem túl sok volt.Miért én álmodok ilyen borzalmat?

Nagyon kábán feküdtem az ágyon ébren voltam még amikor mellém ugrott egy fekete szörny.Másfél méter marmagas kutya alkatu, fekete sörénnyel a nyakán.Hatalmas fogai közé fogott és megrázott.Magamhoz tértem és ott ültem az ágyamon rémülten.Visszadőltem hátha elalszom és elmegy azaz izé.Ekkor ismét előugrott és megragadott a hátára vetett mint egy rongyot és elvitt magával.Nem tudtam tiltakozni.Egy sötét házakkal teli városba vitt ahol emberek fogadtak.Mintha este lett volna állandóan.A folyó a közepén a településnek zöld volt és hideg.Meg is tapasztaltam amint beleestem ügyesen.Bevittek egy terembe sok férfi és nő volt ott,étkező lehetett.Afalak mentén szekrények edényekkel tele és oldalt egy nagy mosogató.Neki is láttam és elmosogattam az edényeket,minha otthon lettem volna.A fekete kutya férfivé alakult,leült ételt rendelt egy nőtől és rám várt.Mikor leültem megettük az ételt.Átlátszó fólia volt az ételre terítve ami védte a kihüléstől.Olyan lágy volt mint azaz anyag amivel a kemencét vonták be még egy másik álmomban,vagy ami azokat a hajókat borította amik a magmában a talajréteg alatt mozogtak teljesen nyugodtan vízszintesen.Áttetsző,puha és nyálkás.Bárcsak tudnám mi ez,milyen összetételü anyag lehet.Ettünk és a férfi vitt tovább nem tudom mit akart tőlem.Végig bennem volt a menekülés gondolata ezek a lények nem angyalok a mennyekből és utálom a közelségüket rosszul érzem magam közöttük,olyan taszitóak.Szökni próbáltam hátha visszatalálok az ébrenlétbe,de nem ment.A város felett repültem,de egy mentális sugár elkapott a folyó felett és belezuhantam a vízbe.Mennyi különös vizinövény olyanok amiket a Földön biztosan nem láttam még.Kerek levelüek,és fodros levelüek,buborékkal a szárukban,hajladoztak a gyenge áramlatokban.Bárcsak hozhattam volna belőlük biztosan csoda volna minden egyes darab.Ott lebegtem a tetején a víznek elmélázva,amikor a fekete kutya férfi kihúzott.Vittek tovább többen lettek mert közben több férfi vett körül nem tudom mit akartak tőlem ,de nem mesét mondani az biztos.A többire nem emlékszem csak arra amikor felébredtem végre.

Különös ez a mentális erő amivel álmaimban találkozom.Mintha láthatatlan kezek ragadnák meg az embert és visszarántanák.Nagyon különleges dolog lehet az biztos.

Furcsa volt a közérzetem azon az éjszakán.A levegő megtelt valamivel,és mintha egy hatalmas hajó lebegett volna felettem frelfügesztve az égre.Talán csak a gondolataim ilyen zavarosak és az érzékeim játszanak velem.Lefeküdtem aludni és egy jelenet közepébe cseppentem legnagyobb meglepetésemre:Föld alatti aprónépek egy nagy terembe gyűltek be,mert egy nagy okkersárga szőrny támadt rájuk.Egy sárkányhoz hasonlított,de a föld alatti életmód sokat változtatott a formán.A lények szétszaladtak én pedig megtámadtam az állatot.Előhúztam a fénykardomat és addig tusakodtam vele a barlangban amíg bele nem döftem.Csak a pofáját és a Rövid melső lábait használhatta a szűk barlangban.Most vergődni kezdett a fegyverem meg izzani a mellébenAmint elterült kegyelem döfésre készültem kirántottam a kardot és a szemébe döftem.Amint vége volt eltünt a szinről elnyelte a föld.Az aprónépek előmásztak és megcsodálták a fegyverem.Mondtam nekik ez egy fénykard azért tudtam végezni az állattal mert nagyon erős hatalma van.Előhoztak egy sánta öreg lényt és én a kardal meggyógyítottam.Szíven döftem és a lény egészen egészséges lett.Ezt persze meg kell ünnepelni hiszen ilyen ritkán adódik.Végig vezettek a járataikon,ahol mesterséges fényben növények zöldeltek,és földalatti patakok nedvesítették a földjeiket.Oldalt a fal tele volt kicsi barlang lakásokkal amiket nagyon otthonosan rendeztek be.Igen otthonos,romantikus és csodálatos csak nem az én méretemben.A lények alig értek a térdemik ,zöldek és zömökek voltak.Mind a csodás barlang bemutatásával voltak elfoglalva  és bemutatták azt is hogyan varázsolnak szárnyakat maguknak.Eloptam egy pálcát,és kimondtam a varázsigét.Ennyi szárnyal még senki sem repült sehol.Zi és zizi plusz két tündérszárny olyan szivárványos ,hártyás.Persze a lény akinek kikaptam a kezéből a pálcáját utánam repült és elvette tőlem.Az angyalszárnyaim meg lehoztak úgy,hogy nem ütödtem sziklának.Amint leértem a földre felébredtem.Biztosan elegük lett belőlem.

Kábultan felkeltem kimentem és miután visszafeküdtem folytatóüdott az álomvilág.Egy árnyalak szaladt elöttem labdával focizott,és én is utána szaladtam jáétszani egyet,erre hirtelen eltünt a játékom az alakkal együtt.Képzeltem magamnak egy másik labdát és azzal játszottam,de elvették és hiába kiabáltam utánuk nem felelt senki.Kinnt találtam magamat a kertben,és láttam a földön egy galambot vergődött a fél melléről lejött a tolla.Felvettem és megetettem megitattam.Magához tért és fel akart szállni,de egy varjú elkapta és megszorongatta a levegőben.Erre rátámadt a riválisa hogy elvegye a galambot,és az elszabadult a tusakodásban.Felrepült a felhők közé én meg utána vetettem magam,de valami ismeretlen erő magával ragadott.Megfordult velem a világ és egy város fölé zuhantam,közben láttam a sajuát városomat tükröződni a horizonton és eltünni.Szétfeszültek a szárnyaim zi és zizi védeni akartak a zuhanástól.A város nagy toronyépületekből állt,mindegyik rikitó színűre volt festve és széles fekete csíkokat festettek rájuk,volt amelyiket széltében-hosszában becsíkoztak.Valami vnat ment keresztül a városon,és megállt a megállóban,az utasok ki-be szálltak.A vonat is csíkos volt és az emberek bukósisakja meg a ruhája is feketén csíkos volt.Magamban pizsama városnak neveztem el ezek után.Egy fehér épületen landoltam ami kockás volt a sok csíktól.Vártam most mi lesz,de elvesztettem az eszméletemet.Egy lakótérben tértem magamhoz.A férfi csíkos bukósisakban a feleségével a tévét nézte,a műsor pedig politikai volt.Még értettem is magyarul beszéltek benne.belém nyilalt hogy minek kertültem ide ilyet otthon is tudok hallgatni a tévéből.Nagy puha fotelben gubbasztottam kezemben egy narancssárga párnát szorongattam.A férfi észrevette hogy felébredtem és felugrott riadt volt az arca rászólt a feleségére,hogy hívja a parancsnokot.mire abbahagytam a párna melengetését egy nő jött be a helységbe.Nagyon szép alakja volt a testhez simuló piros ruhában,az arca egészen emberi volt és göndör szőke hajavolt.Az én nyelvemen magyarázott és elmondott mindent a településükről.Csak semmire sem emlékszem.Vázlatosan valami olyasmiről volt szó hogy főleg az épületekben tartózkodnak,a népéről,a gépekről,az életükről és én semmire sem emlékszem.Csak a megkönnyebbülésre,hogy felébredtem és a beszédmániás szőkeség eltünt.

Hajnal volt és testvéremet hallgattam amint készülődik munkába éppen.A karácsonyt megtartottuk és a kis fa amit díszítettem a szobám sarkában állt.Nyugalom vett körül nem bántott semmi és senki.Hirtelen anyám nevetését hallottam.Utána valami kilökött a testemből és én megpróbáltam visszajutni bele.Vissza tértem a testemhez és belefeküdtem,hogy végre felébresszem magamat,mert itt valami nincs rendben.Hiába nem tudtam elérni hogy felébredjek.Ekkor anyám lelkének sikolyait hallottam mintha megtámadták volna,utána valaki rámült és lefogott.Közölte nem bántam vele valami kedvesen.Még hallottam hogy testvér elindul dolgozni de képtelen voltam szabadulni a fogságból és kiáltani.Ekkor a lény eltünt és felébredtem.Szédültem ettől az egésztől.Visszafeküdtem gondolván már nem történik velem semmi rossz.Álomba zuhantam és egy másik világ lényei állatai zúdultak rám,mintha egy óriási életfolyóból ölöttek volna szét.Ezernyi lény ha tudós lennék beleőrülnék még hányféle állat létezhet és növény a világokon.Hirtelen vége lett és egy szobában feküdtem.Egy fotelon ültem és szemben egy másik teremre nyílt az ajtó ahol könyvek és szép szobrok sórakoztak.Egy hatalmas festmény volt a falon különleges páncélos alakok álltak rajta.Három ugyanolyan páncélos alak körbevett engem a foltalomban.Nagyon megilyedtem és a falon keresztül akartam menekülni,de neki mentem ami furcsa volt test nélkül.A lények felkaptak és magukkal vittek.Fenn a levegőben találtam magamat és láttam lenn egy várost ami tele volt élettel.Középen egy tó terült el és a komp éppen átkellt a vizén.A lények sokasága nők és férfiak meg gyerekek sétálgattak,siettek a dolguk után.A város a tavat kör alakban ölelte körül,a házal fehérek és földszintesek voltak.Leszálltam,de fiatal férfiak vettek körbe rögtön és gyorsan elrepültem onnan.Elszálltam a komp felett és a szemközti part palotájának az oldalánál szálltam le.Kőlépcsős udvarán a növények csodálatosan rendezettek voltak és a lépcső nyers faragatlan kövekből volt végigrakva az épületig.Bementem és odabenn egy szobában három férfi ült.Egy molettebb freketehaju,egy soványabb fekete göndör hajjal és egy világosabb haju a háttérben.A két fekerte haju beszélt egymésközt,hogy azt hitték meleg vagyok.Azt hiszem valamielyik találkozásunkból vették ezt még tavaj történt.Csak egy másik városban,egy másik álomban.Mondtam nekik nem vagyok  meleg,heteroszekszuális vagyok és erősen monogám szeretek egy pasihoz ragaszkodni.Fura lettv a helyzet a férfiak mindjárt felkapták a fejüket és vizsla szemekkel méricskéltek.Az egyikük viszont mutatta,hogy van pasim,mire elkomorultak.Csak tudnám ezek az álombéli lények hogyan akarnak nekem udvarolni hiszen számomra nem is léteznek valóságosan,kézzelfoghatóan,csak itt.Elszédültem és amikor magamhoz tértem a palot mögött találtam magamat félhomályban.Egy nagy malokerék zakatolt a háttérben és az egyik férfi mellettem feküdt bal oldalt.Hirtelen az égen két körszakállas alak tűnt fel és eszembe jutottak azok a fehérköpenyes tudósok.Repültek gyönyörü hártyaszárnyuk volt,a szélén fekete mintával,foltokkal.Leértek mellénk és a kezükben egy hosszú a végén elhegyesedő kukacot hoztak.Rámültek lefogtak és én kérdeztem hogy most meg akarnak ölni engem?Erre nem volt válasz a kukacot akarták a számba dugni.Engedtemn nekik remélve így hamarabb szabadulok.Meglepetés ért mert a kukac a számban önáló életre kellt és lesiklott a garatomba a nyelőcsövemen át.Nem tudom mi hajtotta előre de nem tolta senki csak siklott és volt vagy egy méter hosszú.Nyeltem egyet gondolván ez nem a valóság,de rányeltem a végére és abban a pillanatban a fájdalom a nyakamba nyilalt.Elmosódott a kép a földi valóság és az ő világuk között és felültem az ágyamon fájó torkomat szorongatva.Egésznap zsibbadt a garatom ezek után.

Ez az álmom bizonyítja,hogy tudok vicceset is álmodni ha kell.Én voltam egy hajón a hajóskapitány.A félelmetes és rettenthetetlen Bea kapitány.Mindenki félte a nevemet,de főleg aki a legénységembe tartozott biztosan.Három ember szolgált a kezem alatt.A fedélzetre jött egy lény aki hivatalos ügyekben járt el.Egy papírt kellett aláírnom,hogy elfogadok egy rednszert ami elrejti a hajómat az idegenek elől.Nagyon furcsa volt,hogy az álombéli iraton tisztán olvashattam a betüket és írni is tudtam rengűdesen a papírra.Amint a hivatalnok elment,elindult a hajó a tengeren.Két legényem a fedélzeten látta el a dolgokat amikor a hajó kmerülni kezdett és a kabinok is pillanatok alatt megteltek vízzel.Nem az a szokásos léket kaptunk jelenet volt,amikor a résen bezúdul a víz és megfulladunk,hanem olyan volt mintha a levegőt hirtelen kicserélték volna vízre,és még lélegezni is tudtunk a víz alatt.Két legényem azt mondta futkározzunk a vízzel telt fedélközben fel és le,attól megtelik a hajó buborékokkal és felszínre emelkedünk.Neki is láttak futkározni,vagyis úszni,de nem sok sikert értek el a felemelkedésben.Inkább viccesen festettek nagyon.Utána felébredtem.

Reggel volt már,és lustálkodtam egyet.Elaludtam és nagyon furcsát álmodtam arról a kartdról amit egyszer az angyaloktól kaptam.Egy településre kerültem ahol idegen lények éltek.Nagyon hasonlítottak az emberekre,de nem voltak azok biztos vagyok benne.A házak kicsi földszintesek és nagyon érdekes felépítésű házakban éáltek.Ennk leírásához építésznek kellene lennem.Nagyon tágasak belülről és nagyon kellemes színüek voltak.Viszontz imádtak félig feküdve heverészni mint a rómaiak idejében a főurak.Az álmomban gyógyító voltam,egy hímnemü lényt akartam kezelni.A beteg családjáéval beszéltem ,a nővérével egy ligetben találkoztam.Féloldalasan feküdt és virágokkal teli ruhát hordott magán,párnák sokasága tette kényelmesebbé a fekvését.Egy szóra sem emlékszem mit mondott,a betegről beszélt nekem ennyi.Talán ez a beszélgetés szólhatott a beteg körülményeiról,meg a kiváltó okokról,de nem tudom biztosan.A gyógyításra nyílt színpadon került sor.A görög színházak félkör alakú nézőtere magasodott előttem tele idegenekkel akik engem néztek kíváncsian.Egy tógás pap láncon vonszolta be a beteget elém.Én gyógyítani próbáltam fenyegetéssel,imával,ördögűzéssel.Nem is tudtam magamról hogy ilyet is tudok!Ekkor elővettem a fénykardomat,hozzá érintettem a hátán a nyakához és végikhúztam a csigolyák mentén.A lábaimnál négykézláb állt a beteg és az érintésre sikoltozni kezdett,hogy ne bántsam.A felső testén lévő zöld kockás kabátot letéptem róla és végighúztam a hátán a kard hegyét újras.A hátából formák és betűk emelkedtek ki,és ezeket kitéptem a bőre alól.A lábaimhoz omlott,de nem vérzett a háta sima volt mintha hozzásem értem volna.A lény nővére látta a jelenetet és hirtelen az ő szemével láttam mindent és éreztem az érzéseit.Kilépett a pihenő szobából,belépett az arénába és megrémült a fegyver láttán.Először láttam szemmel a kardomat rendesen.Gyönyörű égszínkéken izzott a kezemben,amíg el nem tettem az aurámba újra.

Már régen elfeledtem a fekete hajót meg a sámánt a betegség is meggyógyult végleg.nem gomdoltam volna hogy ismét felbukkannak és hogy sajátos élményben lesz részem.Azzal kezdődött,hogy egy alacsony ,barna lény mászkált körülöttem és beszélt magában."Még kell valami."mondogatta és rámnézett."Igen ő tökéletes lesz!"derült fel az arca.Felmért engem és én éreztem igen én jó leszek erre a valamire,amit gondolom okkal csinálnak.Pedig ez a gondolat csak a lelkem mélyén egy halvány pillanatra volt beleegyezés.Éreztem a lelkemet megint kiemelik a testemből és nagy utat teszek meg az űrön keresztül.Csak olyasmi volt azaz érzés,hogy finom ujjak fonódnak körém és pillanatok alatt máshol voltam.Messze a Földtől két hajó lebegett egymás mellett és vártak valamire.Az egyiket nem ismertem a másik hajó ismerősnek tűnt az álmaimból.Most éreztem először,hogy a környékünkön élő idegenek idegesek valamiért.Azt éreztem valamiféle béketárgyalás folyik két idegen fajjal és a Föld sorsa is függ ennek eredményétől.Én voltam a tárgyalás utolsó aktusa,utána csak várni kell a válaszukat.Nem is selytettem mi lesz a feladatom.Legnagyobb rémületemre hirtelen kilöktek az űrbe és az idegen hajó szívott magába.Csak lebegtem ott benn és fejek arcok úsztak el mellettem.Belém hatoltak,áthatottak és elkezdtem szétesni.Mintha aurarétegenként szétszedtek volna.Eltűnt a tér az idő és a mindenség.Eltűnt szétáramlott minden emlékem és érzésem.Végül már csak egy tudat maradtam amit megfosztottak mindentől.A legutolsó állapotom egy pötty egy én vagyok pötty mintha ez lenne a létezésem első és utoló pillanata.Nem voltam más mint egy létezés minden érzés és gondolat nélkül csak a létezés maga.Nem is olyan könnyű megsemmisülni és eltünni a létezésből mint ahogy azt mások elképzelik.Egy ember ennél sokkal bonyolultabb.Csettegést és csattogást halottam amikor elkezdődött ez a szétesés,de nemsokára azt sem.Felébredtem és rosszul voltam ennél rosszabb élmény mint eltűnni a létezésből nincsen.Az ellenségeimnek sem kívánok ilyen élményt.Sajnos amikor elaludtam megint ott voltam a hajóknál,de most az ismerős oldalon várakoztam a többiekkel a feleletre.Egy kis röpködő emelkedett fel,és hatásszünetet tartott,majd felfordította at alját.Egy csimaszerű volt az aljára tapasztva a béke jeleként.Hihetetlen üdvrivalgás tört ki még sohasem láttam ilyet.meglehet ez a béke jele náluk,de nem akarom metudni mi a háboru jele az biztos. 

Még beteg voltam és zsibbasztott az a sámános álom.Nagyon fájt a torkom,de elaludtam amint a fájdalom csillapító hatott.Ekkor az a lény aki velem volt a szertartáson megjelent.Azt mondta barátkozzunk össze.Csak most tudtam megnézni az arcát.Sötétszürke bőre,ajaktalan szája apró orra volt.A fogazata fehér és hasonlított egy emberi fogazathoz,de nem ember volt abban biztos vagyok.Nem is értettem miért akar ismerkedni,de mondtamneki ha nem mászik bele az akaratomba nem bánom ezt a kapcsolatot.Ekkor furcsa kábultság vett erőt rajtam és olyan butaságot láttam hogy a kertemben vagyok és egy bokor alatt elások egy tálat.Ekkor egy omladozó emeletes épület lépcsőházában találtam magamat.Egy kicsi gyerek lény egy jáétékot húzogatott maga után és monoton verset mondott fokonként lemászva guggolva mintha szertartást csinálna.Hirtelen a kopott falon nyílás keletkezett és én meg a kicsi kiléptünk rajta.Lények sokasága mozgott egy téren és különös nyelven beszéltek.A földön nem is beszélnek ilyen nyelvet hiába is keresgéltem hasonlót.Ekkor egyenruhás lények csapata lépett elő és a tér közepére sórakoztak.A vezetőjük elöl állt és lehívott egy fényes gömböt ami lelebegett elé.A szájához emelte és tagoltam belebeszélt mire az égen megjelent egy hatalmas fekete hajó.Több tányérból állt és fekete volt középről induló barázdákkal teli.Ekkor a fénygömb megsokszorozta magát és a lények mellkasára osztotta magát apró beszélőkévé alakult a bal válluk alatt dudorként.Ebben a pillanatban arra ébredtem a torkom pokolian fáj és szenvedek mint egy kutya.

Borzalmasan beteg voltam akkor amikor ezt álmodtam és a Balatonnál nyaraltam,ez a nyavaja nagyon kikészített.Amint gyengébb lettem azonnal rémálmok kezdtek kínozni mintha kihasználnák az erőtlenségemet.Előző éjjel feküdtem abban a kis kétszemélyes faházban az ágyamon,és hirtelen éreztem valami,vagy valaki áll odakinn.Ébren voltam és megfeszültem ki vagy mi lehet azaz idegen valami ami nem ember és nem állat.Felültem ideges lettem és abban a pillanatban áttört a falon és kirántott a testemből.Ott kalimpálta a kezében és ő bekapta két ujjamat és szopogatta,majd gúnyosan kacagott rajtam.Leejtett a padlóra és én visszamásztam a testembe.Szédültem a rosszulléttől azon az éjjel is a jólevegő sokat segített.Szóval az előző éjszaka után nem vágytam semmire csak pihenni és gyógyulni.Nem ez történt.Két három furcsa dolgot láttam elúszni a fejem felett.Kicsi fehér gömbfejük volt és testüket három-négy fekete tüskés madzagot húztak.Álmodtam már de tudtam megint lesz valami.Hirtelen furcsa helyen találtam magamat.Lények és egy magas őszülő férfi tevékenykedett körülöttem.A férfinak kellemes hangja volt és bíztatott minket valami tevékenységre amire nem emlékszem tisztán,de azt hiszem eszközöket készítettünk a szertartáshoz ami csak ezután következett.Az őszhaju maga köré ültetett minket a lényeket és engem és azt mondta át kell jutnunk valami teszten,vizsgálaton.Na mondom én nem leszek menő ebben.A humanoidok és én egy ágy szélén üldögéltünk és vártunk.Hirtelen azt láttam a saját otthonomban vagyok és az ajtón berepül egy varjú.Felugrottam és megtámadtam a kardommal a madarat amíg le nem esett a földre.Abban a pillanatban egy tájon álltunk az ég alatt,esti sötétben,éreztem fúj a szél,egy sámán táncol a tűz körül fura ruhában és állatokkal kirajzolt dobot ütöket lassan extázisba ringatva magát.Nagy lobogó tallárt viselt amit kihímeztek és ugyanabból a bőrőből cipője is volt az is tele mintákkal.Azon a gyönyörü szőke haján pánt volt és hosszan buggyantak ki a fürtjei a pánt alól.Mégsem tudtam eldönteni férfi-e vagy nő.Hirtelen megállt és megszólalt,hogy először az őrmestert akarja látni.megdermedtem nem akartam hogy velem szórakozzon és nem is vagyok őrmester.Hiába akarta két lény a kezemez egy kerek vesszőfonatra tenni nem hagytam.Akkor hátulról egy nagy humanoid derékon ragadott és megszorított ez meggyőző volt megragadtam a fonatot és a szertartás ereje elragadott magával.Csillag alakban egymásnak háttal fordított foteleken találtam magamat és a sámán körülöttünk ugrált.A humanoidok ott ültek és figyeltek mi lesz,nagyon feszült volt az arcuk.A sámán zörögve ugrált és mondogatta hogy változás változás meg ilyeneket.Mondom erre változás az van én is szopós babából nagy lóvá értem.Erre mindenki nevetni kezdett és feloldódott a hangulat kicsit.Utána nem emlékszem.Azt viszont nem tudtam meg mi célja volt ennek az egésznek,miért voltak az idegen lények is olyan feszültek és ki volt az a sámán ugribugri.Mindegy ez álom és kész.

Nagyon viccesnek tűnt ez az álom,de a sok rémálom után ez sokkal jobb.Szóval kadét voltam egy éjszakáig,és két nemzet volt jelen.Egy idegen faj és mi magyarok külön csapatban.Versenyeztünk a másik csapattal szemben,hogy ki a jobb tanonc a harcban.Valamit elkövettünk és az idegenek azt mondták nem kapunk kaját.Erre megvadultunk és a másik csapatra törtünk.Én is vertem őket,de ők nem is védekeztek.Szó nélkül viselték hogy torkon ragadom őket és földre lököm.Nem is tudtam magamról ,hogy ilyen férfiasan verekszem,bár ezek a tettek nem méltók egy férfihoz véleményem szerint.Fel is ébredtem erre a dologra,de hamar visszaaludtam.Gépeket mutattak és  mondták nekem én nem repülhetek ezekkel a gépekkel.Ellenszegültem és suttyomban beleültem egy gépbe,csak megérintettem és azonnal működésbe jött.Kirepültem a tetőnyíláson át és csodálatos utazást tettem a környéken.Amint visszaértem,megbüntettek,homokot kellett lapátolnom.Pedig nagyon jó volt az a gép.Hirtelen a kamrámban találtam magamat és ott egy fehéregér rumlizott,szétrágott mindent.Én élve elkaptam és halálra kínoztam,mint egy szadista.Undoritó volt,mert amikor kiértem a kertbe,hogy elássam a tetemet,már rohadni kezdett.Még soha nem csináltam ilyet egérrel és rosszul lettem ettől a rémségtől fel is ébredtem.

Valaki azt kommentezte egyszer fel kellene ébrednem és a valóságban élnem.Most egy kiállítással foglalkoztam és nagyon szép volt.Csak azért írom le,mert azt mondták le kell írnom a blogomban mit is éltem át én ott.Azt a hangulatot amit az ötven mű árasztott nem lehet visszaadni.Nincsen fotóm a festményekről de a múzeum előtt állva lefotóztam a múzeumot.A történet ismerős sokat foglalkoztam festőkkel és imádom a képeiket.Magam is szivesen festegetek és rajzolgatok itthon.Végigéltem már nem egy életrajzot,kinyitottam a könyveket amikben a festők képei voltak.Láttam őket olyan érzékenynek és lázadónak amik voltak és láttam olyan gyarlónak és egyszerűnek is.A magyar művészek alkotásait hasonlítgattam autómatikusan ezekhez az idegen országból valókhoz.Czóbel Béla aki ha nem is olyan nagy ,de Kossuthdíjas művész és az ő műveit is lapozgattam ebben a sárguló könyvben.Csak az ő képei itt nem szinesek,de kifejezőek,hiszen járt Párizsban és ő is részt vett a vadak lázadásában,amikor a műteremből kitépték a születést és a természetbe helyezték át.Aztán itt van a rokonom Kovács József aki szintén csodálatosat alkotott mind a formavilágával és a modern stílusával,de nem lett nagy művész sem elismert.Aztán itt a másik ősöm Pituk József aki szintén csodálatos művész volt.A Gödöllői művész telepen a másik őseim a Remseyek akik szintén csodálatos alkotásaikkal tették gazdaggá Gödöllőt.Csodálatos a művészet és csak sorolhatnám hiszen itt van előttem az a sok könyv amit olvastam róluk és a magyar festészetről.Nem egy kárpáti festő kiment Párizsba és része volt a festői forradalomban.De Gödöllőn a művésztelepen is született valami ami az összefogás eredménye és itt is volt művészeti forradalom.Igen jó hogy a külföld is képviseli magát,de jó hogy a belföld is tud nyújtani valamit a témában szerencsére.Csak tudnám miért volt olyan felhős idő pont aznap amikor múzeumba mentem.Ma reggel meg a pokollal álmodtam mintha a sors vert volna engem.Festhetnék olyan képet ami erről szól.Már festettem az álmaimról de olyan földönkívüli az egész hiszen idegen lényeket grafikázok és idegen városokat rajzolok.Idegen növények és állatok amiknek köze sincs a födi dolgokhoz.Vissza kéne térnem a Földre de az álmaim elragadak mégis a valóság rámnehezedik.

Egy nagyszemű lénynél találtam magamat.Fehér bőre és bölcs tekintete volt.Azt mondta adni akar valamit,bármit kérhetek tőle.Én mondtam neki,mindenki olyan ridegen viselkedik velem,szeretetre vágyom.Ő elmosolyodott és átölelt engem éreztem a szeretet eláraszt mint amikor Istennel vagyok.Azt hiszem erre nagyon szükségem volt.

Idegen lények közt ébredtem álmomban.Egy nő egy férfi és néhány apró szürke vett körül engem.vezettek ide oda a hajójukon.Az egyik kicsi szürke bevitt a szobájába és egy gyönyörű rajzot mutatott nekem két orrszarvúról.engem hangyászokra emlékeztetett,de amit bevillant ez a csúf gondolat tudatom mélyén a kicsi lény arca elkomorult.éreztem megsértődött,hiába mentegettem magam a gondolatért nem békült.Pedig az  a naplemente a háttérben nagyon hangulatos volt.Ezután bevittek egy központi terembe,ahol az asztalon sablonok voltak.Lapok apró ismétlődő mintákkal,vagy rácxsozattal,művészien kialakítva.Azután az egyik nagyszemű lény egy oldalsó szobába vitt be engem.Orvosi szoba lehetett.Asztal,operáló felszerelések,műtőasztal szerszámok sokasága.A falon egy ábra egy nőstény lény belső vázlatos rajza,amint egy pisztolyszerűvel kitágítják a méhét és gondolom kiveszik a magzatot.Eszembe jutott azaz álmom amikor kiemeltek egy magzatot egy nőből.Mivel nagy a magzatok feje sokszor túl nagy a szüléshez,magzatkortól nevelik tovább gépekben őket.Láttam a lényt ahogy felnő és olyan más volt minden.Ahogy bántak vele ahogy tanították teljesen eltért tőlünk.Már kicsi korától tanították neki a gondolat használatát,a szellem lényegét,az igazi tisztán látást.nem ez a nyomd el taposd el a személyiségét ment mint itt.

Későn feküdtem le és elalvás után egy városban találtam magamat.Az épületek természetes anyagból építve,szépen rendezetten.Sokféle humanoid járt itt.Főleg kicsi szürke nagyszemüek,de egész fekete lények,fehérbőrűek,meg rutyásak is.Egészen sötét volt az épületek között,amíg be nem mentünk egy ajtón.Egy rusnya lény magyarázott,hogy fenn az emeleten fürdő van meleg vízzel teli kádak,ahol felfrissülhetünk.Felmentünk és valóban minden meg volt a fürdőhöz.Az engem kísérő lények körbenéztek a szobában.Az ablakok nagyok és bukók voltak és a törülközőhöz hasonló anyaggal voltak eltakarva.Elég nagyok voltak,hogy ne látszon az a csapóajtó amit az ajtó melletti karral lehetett működtetni.Fenn egy sötétbőrű lény állt és nevetett amint két világosbőrű az ablakhoz lépett és kinézett egy félsötét az ajtónál állt és figyelt.A sötétbőrű lény meghúzta a kart és az a kettő lezuhantaz ablakból.Az ablakhoz rohantam és ő is kinézett az ablakhoz lépve,vigyorogva a tette felett.Ekkor az a félsötét bőrű lény aki az ajtónál maradt meghúzta a kart és az a lény is a mélybe zuhant.Megrémültem hiszen ezzel öltek és én látom a hullájukat lenn.A beleik zölden folytak szét ahogy szétloccsantak odalenn.A gyilkossal egymásra néztünk és én futásnak eredtem.Kirohantam az utcára.Egy kisszürke nagyszemü a hullák mellett állt és nézett azokkal a csodálkozó nagy szemeivel.Futottam rémülten ki a városból még egy motrra is ráültem lelökve a lényt aki használta.Kiértem a városból,de a gép leállt és futottam tovább.Hatalmas erdő terült el előttem és a mögött lovakhoz hasonló állatok csordáit ,vagy méneseit terelgették.Tudtam hogyan alakuljak lóvá vagy más állattá akár kővé is.Végülis ez egy álom nem gondolom!?Szóval az állatok közé vegyültem,de a pásztorok észrevettek és ez baj.Kérdezték én is pásztor vagyok-e.Itt csak mének vannak említették és én nem vagyok hím ló hanem nőstény mondták.Megértettem hogy bajban vagyok elérnek itt és a pásztorok is átalakultak állattá és úgy terelték őket messze.Én tovább vágtattam magányosan.Amikor kimerültem valami főút mellett kuporodtam le a bokrokban.Kőnek álcáztam magamat és akkor zúgást halottam.A fehérbőrű,kicsi fekete szemüek jöttek,narancssárga rendőrautókon három elhúzott.Ekkor az árnyékom az útra vetűlt nem is értettem miért.Egy lebegő fényszórója talált telibe és akkor két jármű lefékezett.Lebuktam az álcám nem működött fényszóróban ennyit az álomról.Abba a pillanatban felébredtem és néztem ki a fejemből mi volt ez éjjeli krimi?

Ezen a reggelen nagyon furcsa álmom volt abból a szempontból,hogy rólam szólt.Ilyen is ritkán fordul elő,de az ,hogy a vétkeimet veszik elő olyan még nem volt.Hát van bűnöm gyerekkoromban sokat bántottam az állatokat,macskákat,bogarakat.Szétnyomkodtam őket,vagy szétszedtem a meztele csigákat.Biztosan érdekelt milyen belülről.Nem mondom most is írtom a kártevőket,darazsakat a padláson,hangyákat főleg ha a szobámban vannak.Ezt is felrótták nekem.Volt állat amit én öltem meg,levágtam mert meg akartam enni,nyulat vagy csirkét.Ez is baj volt.Vagy ha túl nagy volt a macska populáció és hát akkor csökkenteni kell a kismacskák számát születésükkor.Ez is bűn volt.Vagy ha elkalapáltam a kutyát vagy kapott a macskám azt is felróták.Lehet ezek az  állatvédőktől jöttek.Szépen is néznék ki hangyák között egerekkel együtt,macskaóceánban,kutyával.Miközben a darazsak lerágják a fülem.Szóval mindent be kellett vallanom és én megtettem.Egy idős hölgy könyvet lapozgatott és azt mondta ilyen átkot még nem látott.Van lelkiismeret furdalásom nem vagyok érzéketlen ,de az életben néha kegyetlennek kell lenni.Bár ebbe nem tartozik bele az állatok kínzása vagy verése arról leszoktam nem szabad bántani ami nálam gyengébb.Hirtelen vége lett minden vallatásnak és elsötétült minden.Egy élénk kék peremen találtam magamat.Alul egy tó volt,nem látszott másmilyennek mint a többi tó.Lábbal előre ugrottam bele,átúsztam rajta és kimásztam a másik partján.Nem vizes voltam véres,csurom vér és marta a bőrömet.Egy férfit láttam közeledni és megkérdeztem tőle hol van zuhanyzó.Mutatott egyet és lezuhanyoztam végre.Kifele jövet a néni még mindig a könyvet lapozgatta.Egy csontváz kutya,egy csontváz macska,egy csontváz...innen nem értettem.Elmosódott minden és egy kertes ház előtt találtam magamat.Ott egy közepes kuta volt a kertben egy oszlophoz kötve,étel ital nélkül,kutyaház nélkül.berontottam a kertbe,a kutya elcsendesedett miközben eloldottam a kötelét.Beszóltam a házba elviszem a kutyát ,mert így nem lehet tartani egy állatot.Valaki állt mellettem feketehaju nő vagy férfi nem tudom.Semmi nem történt,elhoztam z állatot és az hirtelen megszólalt."Segítened kell jót kell tenned velem!"Mondom neki mit tegyek vele fizessek neki vagy mit?Jót tenni semmibe nem kerül.Valami ilyesmi volt a válasz.Pedig nagyon sokmindent segítettem állatoknak.Madarakat gyógyítottam,segítettem a macskáimnak ha megsérültek és elláttam őket rendesen.Arról mennyi jót tettem szó sem esett és ez annyira fura.Talán valami lelkiismeret furdalás okozta az álmomat vagy ilyesmi.Dehát kinek nincsenek bűnei így agyonüt egy legyet vagy egeret írt na ez kedves álom.

Felébredtem az éjjel,valami baljóslatú közeledett felém.Sírtam is egy kicsit,utána elaludtam rögtön.A házunk alatt lévő főúton találtam magamat,egy busz sárhányóján a Budasörsi úton egy rohadó vénasszony lovagolt.Negyvenes busz volt,olyan régi tipusú.Jött az utcánk felé és az asszonyt két férfi is követte,barnás rohadó bőrű alakok.Az egyiknek rövid haja volt a másiknak hosszú haja volt.Utána ugrott a kép és egy békés helyen egy kiskutyát sétáltattam és lementem egy alagútba vele.Itt a kutya elszabadult és elszaladt,én meg utána.Ekkor megjelent az egyik rohadó férfi alak,és jött felém.Menekültem előlük,dulakodtam velük,de alig tudtam szabadulni.Ekkor két fehérbőrű lény jelent meg mellettem,a városból ahol jártam.Rámnéztek azokkal a kicsi fekete szemeikkel,majd a védelmemre keltek,szembeszáltak a két üldözőmmel.Felrepültem,valami szöges kerítés felett húztam el,a kezeimmel irányítottam magamat.Két buddha szerzetest láttam,valami keritéssel vették körbe magukat,ahogy elhúztam felettük,belenéztem az egyik barna szemébe.Mint egy őzé olyan volt,nagy és szelíd.Két fehérbőrű várt rám,és bevittek egy épületbe,aminek az egyik szobájába dugtak el.A démonok azonban betörtek,és elragadtak magukkal.A fehérek kiabáltak és harcba szálltak velük értem.A nyanya kinnt várt rám csak azt nem tudom mit akart velem csinálni.A két démon éppen győzelemre állt,kifelé vonszoltak engem az épületből,de felébredtem.

Egy lény támadt rám szokás szerint.Úgy érzem soha nem lesz békém,de nem tudom miért.Másfél méter magas ,undok,zöldes szürke teremtmény.Energiát szívogatott belőlem,és én tusakodtam vele.Szídtam,hogy a csontvázak sorsára jut,hiszen volt már benne tapasztalatom.Ő lerántott a föld alá és zuhantam.Meg akartak alázni és kifigurázni.Elővettek mindent a multamból amivel csak megkínozhattak.A külsőmet kritizálták és hogy mit csinálok,hogyan csinálom.Olyan megalázó volt.Azután átvittek egy másik szobába,ahol egy élő kutya hátából egy cső csatlakozott egy szivattyúhoz.A szivattyú egy férfi hasába volt vezetve,és bekapcsolták a gépet.A kutya felnyüszített és a vére átáramlott a férfiba,aki felrobbant.Ekkor csótányok rohantak elő és falni kezdték a húst.Nem én szenvedtem,hanem más szenvedett a szemem láttára.De ők vittek tovább,magamhoz se térhettem.A szoba tele volt cserepes virágokkal,nagyokkal kicsikkel.Én locsolni kezdtem őket és kivirultak a kezem alatt.Ekkor ki kellett mennem valami miatt és mire visszatértem eltűntek mind a növények és én kétségbeesetten kerestem őket.Kirohantam a történetből,és a tesómat láttam amint betesz valamit a mikróba.Ekkor felébredtem,nyolc óra volt és én átmentem a tesóhoz.Mondom neki mit melegített a mikróban az előbb.Mondta,hogy a teáját melegítette kinn a konyhában.Mondom neki én is ott voltam!

Egy apró lény zaklatott munkába menetel előtt egy órával.Még lehunytam a szemem és abban a pillanatban megjelent előttem.Én apró tűzgömböket,és áramgömböket képzeltem el és azokkal dobáltam a lényt.Ő csak kerülgette őket,szívta az energiámat és jól oda-oda harapott nekem.Rántott rajtam egyet és kikerültem a testemből.lehúzott a föld alá,ahonnan képtelen voltam visszajutni az ágyamhoz.Karmokat növesztettem és gömbökkel dobálóztam szembeszálva a mormogó lénnyel.Ő mégis magával vitt növények sokaságán át,amik nem voltak ismerősek mintha nem is növények lettek volna,vagy nem földi növények legalábbis.Egy hatalmas tanyához hasonló volt a térség közepén.Inkább erőd lehetett volna,de két férfin és néhány kutyához hasonló állaton kívül nem volt itt senki akivel találkoztam volna.A kapu elé lebegtem és a kapun kijött a két lény,koszos ruhájukban engem néztek.A fiatalabb kérdezte a társától,mi van nálam.Az elhúzta a száját és azt mondta fénykard,de nem tudom használni úgysem.Benn a falak mögött lelkek voltak,megláncolva és rémülten sikoltoztak,segítségért könyörögtek,de nem fogtam fel hogyan segíthetnék rajtuk.Kimenekültem,bár engem nem bántottak azok az alakok.A kutyaszerüségek éktelen csaholásba kezdtek és az erődített tanya mögött beszabadultak a veteményesbe.A két lény vadul kiabált valamit miközben a kutyához hasonló állatokat hajkurászták.Én tova repültem,elgondolkozva az ott tapasztaltakon ellebegtem abba a búskomor erdőbe ami oldalt volt.Azok a fák a kígyózó törzsükkel és azokkal a fura leveleikkel a homájban.Nem is tudom ezek nem földiek az biztos annyira más a formájuk...A telefonom ébresztett fel hirtelen,menni kell.

Egy gyönyörű zizegő hajó jött értem,lebegett és csodálatos volt ahogy siklott előre fele simán és rezzenés nélkül.Nagy lapostestű jármű,középen egy harántcsík ami gyöngyös és ezüstösen csillog mint a kagylógyöngy.Tulajdonképpen az egész hajó az opál és az ezüst színeiben váltakozott.Furcsa jelenett törte meg a csodálatomat.Az a feketehaju nő jelent meg több katonával mellettem,aki már megjelent amikor kiemeltek a testemből.Mit keresnek ezek az én álmomban megint?Velem akartak jönni valahová,valami városba ahová ez a hajó is tartozik.Cserélhetnénk ők mennek én maradok.Nem akarták őket akik a hajón voltak és mintha vitatkoztak volna a katonákkal,nem is tudom.Filmszakadás itt kimaradt mit is álmodtam,és egy óceán felett találtam magam repültem a víz felett és valami erő majd belenyomott a vízbe.Az a hajó a gyöngyeivel a víz alatt úszott,állatok tömegein át.Teknősök,halak úsztak odalenn.Még jó hogy sima volt a víz és nem hullámzott,mert beleestem volna.Nagyon fárasztó volt az út és sokáig tartott,de még így a szárnyaimon nem utaztam.Elértük a partot és a házakat.Olyan volt mint egy város bármilyen város.Nagy emeletes házak,aszfaltozott utak,parkok,építési terület meg ilyenek.Az építkezéshez használt adalék anyagokat halmokba rakták.Itt volt egy tér ahol landolhattam,mindent úgy csináltam ahogy tanultam,nem gondoltam hogy hasznát veszem annak a nyaggatásnak éjszakákon át amikor repülni tanítottak.Már nem éreztem az erőt ami ki akart billenteni az egyensúlyomból.Ezért a landolás csodásan sikerült a halmok mellett ahol volt tér.Egy sín húzódott a várostól egészen ideáig,biztosan szállításra használták.Most egy fehér személyszállító jött felém,megállt mellettem és az a hófehér lény kiszállt,rámnézett azokkal a koromfekete szemeivel.Felbátorodtam,üdvözölni akartam,és adtam neki egy puszit.Meg sem rezdült.Nincs valami hatásos puszim az biztos.Elindultunk előre fele ő szorosan követett,láttam hátul egy másik személyszállító állt és lények szálltak ki belőle.A kísérőm lemaradt mentem egyedül előre,amikor hirtelen egy mentális energia letaglózott.Egyből felébredtem ebből az álomból.Sajnos nem sokáig tartott az ébrenlét úgy zuhantam vissza mint egy kő nem volt semmi átmenet elalvás meg ilyenek.Egy nő kísért engem a városon végig onnan gondolom,hogy volt hosszú fekete haja és karcsú volt.Vásárolni vitt ahol zsebkendőt vett,és valami zsetonnal fizetett.Még kódkártyájuk is volt amivel azonosították magukat vásárlás közben.Az a bolt olyan volt mint egy szociális bolt,borzalom volt ott vásárolni.Egy nő nem hozott zsetont,de volt kódkártyája.vitatkozni kezdett a pénztárossal,mire az őr kidobta a boltból.Na kérem ezt így kéne csinálni nálunk is nem tetszik valami kifelé.Legalább a kedves vevők is gyakorolják a repülést ha nem is álmukban.A nő bosszú gyanánt lekapcsolta a világítást odakinnt.Én mentem utána és zavarban voltam,mert a fáziskapcsoló olyan volt mint egy egyszerü kapcsoló,csak szabadon kinn volt az utcán.Visszakapcsoltam.A felhőkarcolók tele voltak termekkel ,lakásokkal,pihenő helyekkel.Az ablakok duplák voltak,ékézzel kellett nyitni és csukni őket.A falak duplák voltak,egy külső fal és egy belső fal.Végül is nem rossz a szigetelés szempontjából,csak a falak olyan vékonynak tűntek.Rengeteg lényt láttam mind másmilyenek voltak,de hasonlók,ahogy az emberek is változatosak,kicsik,nagyok,más színüek,de hasonlók.Ezek normális test aránnyal rendelkeztek,volt hajas köztük,és kopasz is sok.A bőrük fényes fehér,esetleg szürkés árnyalatú,sokan kicsik vékony végtagokkal.A szemük egyszerűen fekete minden szembogár,pupilla nélkül.a ruhájuk testhez simuló és ezüst színű szinte rájuk olvadt.Arra hogyan lett vége az álomnak,és volt e visszaút nem emlékszem.Csak arra,mennyit kivett belőlem ez az egész.Még sokáig szundikáltam ezek után.