Gondolataim,álmaim

Álmomban is a munkahelyem elhagyása szerepelt.Nem is rossz álomkép.Megyek az úton egészen a vonatátkelőig,ahol megállta és azzal szórakoztam,hogy a vonatok elé dugtam a fejemet és visszahúztam.Értelme nem volt mintha öngyilkos akartam volna lenni.Amikor végre elindultam nehezen jutottam át,de vonat nem jött.Végre irány az otthon gondoltam én.A főút amin át szoktam kellni üres volt,csak egy motoros robbant ki a sötétből és nekem támadott.A szárnyaim magasra emeltek és elmenekültem.Ekkor egy hatalmas csészealj zuhant a Sas-hegyre és az otthonomra.A fél várost letarolta a hegy körül leborotválta a házakat és röpködtek a törmelékek.Hirtelen egy rádió termett a kezemben és két segítő mellettem,akikkel egy helikopterben ültem.A motoros is helikopteren jött utánunk.A nagy űrhajó előtt szálltunk le és belesétáltunk a legnagyobb természetességgel.hatalmas termek és az őket összekötő folyosók sokasága vett körbe.Szédülten bóklásztam azt képzeltem valakit ki kell hozzak onnan.Az egyik folyosón egy vittrin állt benne egy kitömött rotvejler.A vitrin előtt két vizsla vigyázott.amikor megálltam a kitömött állatot megnézni,az egyik vizsla megfogta a kezem a fogaival,azután elengedte.Hagyta megvizsgálja azt a különös nyakörvet amit a kitömött állat viselt.Utána tovább kóboroltam keresve azt a képzelt személyt akit meg kell találnom.Mégis az emberek között megtaláltam akit kerestem és egy liftbe ugrottam vele.Hirtelen az emberek eltűntek és idegen lények futottak a lift felé láttam az átlátszó falakon át.A lények fehér bőrű,magas és nagy szemű,fekete szemű,vékony alkatú lények voltak.Kívülről próbálták megállítani a liftet,de én nem hagytam magam belülről nyomkodtam a gombnak látszó dolgokat.Magam mellé néztem és az ember hejett egy apró szürke lényt fogtam aki csodálkozva pislogott rám mi ütött belém azokkal a kicsi fehér szemeivel.Szürke bőre volt és valami bevonta mint egy ruha ,de meztelennek tűnt.Hirtelen elsötétült minden és zagyvasággal lett tele az agyam.Vonaton utaztam a nagynénémhez.Kiderült ott van a beteg pápa,teljes díszben feküdt egy emelvényen és onnan beszélt.Mondtam neki dolgozni voltam és most értem ide.A pápa különös nyelven válaszolt,szerinte így kell mondani a dolgozni szót.A nagynéném egy elefánt volt akinek locsoltam a virágait.Végre felébredtem és zúgott az agyam.Végre kimegyek és visszajövök még pihenek kicsit.Ledőltem és abban a pillanatban a világűrben találtam magam a semmi közepén.Egy hatalmas hajó lebegett egy hold mellett teljesen beleolvadva az árnyékolásba.Mint egy bálna mozdulatlanul várt valamire.A felületi lemezek felemelkedtek és alattuk apró fénypontok vibráltak kicsiny érzékelők sokasága.Ilyet már láttam máshol is kissebb röpködők alján amikor elhúzták a fenéklemezeiket kör alakban.Alul és fölül két hatalmas szárny nyúlt a semmibe.A vége elkeskenyedő volt,a két vége tompa.Ekkor egy arany színű röpködő úszott elő a semmiből a nap irányából.A bálna hatalmas rakétát lőtt a kis hajóba.hangtalanul robbant fel és hófehér energia ömlött szét az űrben csak a hajóváz pörgött még a semmiben.Lemezek szóródtak össze-vissza.A váz homorú rácsszerkezet volt.Ilyet még soha nem láttam.Ez nyugodt alvás na erről ennyit.Gyorsan kimenekültem ebből az őrült ágyból.