Gondolataim,álmaim

A démon akivel küzdöttem,nagydarab férfi volt,akinek fekete szakálla,és barna szemei voltak.A szakáll körbe keretezte azt a kemény arcot.Még tapasztalatlan volt az energiaszívásban,nem olyan tapasztaltan nyúlt hozzám.Megtámadott,de Jézus nevével védtem magam,ez elkábította.Alakot váltott újra kezdve a támadást,de felismertem a sugárzását és vadul védekeztem,mire visszaalakult.Elkezdett összeasszani szürke csontvázzá lett.Ezt már nem bírtam és elmenekültem.A lény elment,mire rám látomás hullott ami azt mutatta a szőrny Ázsiában van.Istenhez fordultam el akartam intézni azt a lényt.Egy angyal jelent meg a kezembe adott egy fénykardot,felemelt és elhajított hatalmas lendülettel.A táj nagyon gyorsan siklott talán az Uralt is láttam elhúzni magam alatt.Megpillantottam azt a nagydarab embert és megtámadtam,átdöfve őt a kardal.Egy fiúval beszélt,de nem tudom miről.Kérdeztem a srácot jól van e,de csak bólogatott,fogalmam sincs értette-e.Felrepültem,a tenger felett siklottam pillanatok alatt,gyorsabban mint a gondolat.Találtam egy szép patakot,ami valahogy hirtelen megjelent a szemem előtt.Dehát ez egy álom.Kicsi szürke homokdombokban lakó lények sokasága volt a lábam előtt.Hirtelen lovakká alakultak játszadoztak,ugráltak.Hirtelen vissza alakultak,leültek a patak partján és nézték a kacsákat,amik körbe úsztak a patak egy széles részén,ez volt a színpad.Az egyik kacsa csőrében egy fehér apró madár csiripelt.Nem volt valami fényes előadás,de megnyugodtam tőle.A homoklakók mentegették a madarakat,hogy nem gyakorlottak még ebben,de nem baj.Furi egy álom volt ez.