Gondolataim,álmaim

Mikor elaludtam,először egy lány arca jelent meg a szemem előtt aki nem ismertem.Fényt sugárzott magából és olyan szőke göndör haja volt amit csodásan csinosan feltűzött.Az arca finom és kerek,arányos,szexi.Én utaztam,nem emlékszem min és hová,csak arra hogy a nagyanyámmal.Kilenc éves voltam,visszafiatalodtam az álom idejére.Valami szőrny elrabolt a nagyanyámtól és durván rángatott.Nem láttam az arcát tisztán csak mindene a sötétet sugározta,olyan torz férfi arc selylett fel.Pillanatok alatt felnőttem,ellenkezni kezdtem a szőrnyel aki lefogott.Kitéptem magam a kezei közül és elfutottam át az utcákon.A szőrny üldözni kezdett és utol is ért valami állomáson,utasváróban,vagy esőházban.A gondolatainak erejével megbénított.Valaki aztsugározta belém vegyem elő a kardomatés védjem meg magam.Ekkor felszabadultam megint futásnak eredtem.A lény megint elkapott,de valaki feldobott kiragadva engem a bénító gondolatok közül.Egy buszmegállóban találtam magam,elképzeltem egy pokrócot és a fejemre húztam.Amikor a szőrny utolért taktikázott,de felismertem és lebénultam a félelemtől.Kiscicákról,madarakról beszélt mennyire szereti őket.Nem tudom mi ütött belé ,de kibújtam a takaróm alól és járművet kerestem.Találtam egy villamost,de a lény makacsul követett,de most már gúnyolódott velem.Valami tepertőt emlegetett,de nem értettem.Mondtam neki egye meg és leszálltam a villamosról.Összekevertem a lányt a fekete kalapjában a testvéremmel,aki szintén szőke és göndör.Mondtam neki kisérjen haza engem.Mindenhol ez a sötétség és a lány sötét ruhát viselt,fekete kalap alá dugva a fürtjeit.Pillanatok alatt otthon voltam,elindultam a lánnyal felfele a lépcsőn.Miért volt sötét az soha nem tudom meg.A szőrny viszont jött utánunk,de a lány nem jött zavarba.