Aludtam amikor egy szörny rám ugrott és harcoltam vele.Sok ilyen lénnyel volt dolgom,de azok nem idegenek,inkább valami démon szerűségek.Ezzel a lénnyel sokáig verekedtem.El akarta szakítani az életfonalamat,és én védtem.El akartam menekülni ki a kertbe,otthagytam a testemet,és átszáguldottam az előtéren,ki a kertbe.Puff valakinek nekiütköztem,de nem láttam senkit.Egy angyal volt,azt hiszem valami halálangyal."Állj meg miért jöttél el!"förmedt rám."Még nincs itt a te időd gondold át,most elmész vagy itt maradsz!?Gondold meg jól."éreztem hogy meglepődött,de azt is,hogy tisztel.Körbe körbe keringtem a kert felett,és morfondíroztam,hogy mi legyen,mert itt a tesóm az anyám,és Jézus is szeret."Jól van no visszamegyek."Átsuhantam a szobám ablakán és a testem fölé lebegtem.Az angyal összekötötte az életfonalamat,és visszazuhantam a testembe.Éreztem újra dobog a szívem.A végtagjaimba a vér újraindult és éreztem az a borzalmas fájdalmat,ami olyan volt mintha az egész testem elzsibbadna,úgy látszik megállt a szívem és ahogy újraindult a vér nekifeszült a vér az érfalaimnak.A következő pillanatban elájultam a fájdalomtól nem bírtam.Utálok feltámadni fáááj!!!

Álmodtam olyat sokszor,hogy lények kiszedtek a testemből.Volt hogy elragadott egy és egy angyal rángatott vissza.Még soha nem rángattak fel le a pokol tornácán.Volt lény amelyik kirántott a testemből minden este és hallottam ahogy széttépi a lelki testemet.Azután átrendeztem az ágyam máshová és vége lett.